KIZÁRÓLAG hanggal!

(Már biztos mindenki látta, rám kevés viccesnek szánt videó van ilyen hatással (én már mindent láttam az életben, amit lehet, hehehehehe), ez is talán csak a spontaneitása miatt, vagy nem tudom, de ezen nekem mindig IGAZIBÓL röhögnöm kell. Nem mosolyognom, nem képzeletben kipipálni, hogy na ez milyen vicces már, hanem röhögnöm. Tudom, gáz vagyok.)

Nem tudom én sem szó nélkül hagyni a csütörtöki egyetemi esetet, tekintve, hogy az unokaöcsémnek ki kellett ugrania a terem ablakán, hogy ne legyen lelőve. Azon túl, hogy rettenetesen sajnálom azt a fiút, aki meghalt, azokat is, akiket megsebesített ez a szerencsétlen beteg ember, az unokatesómat is rettenetesen sajnálom, és remélem, hogy a barátja elvesztése nem akadályozza őt túl sokáig abban, hogy kiváló gyógyszerésszé válhasson.

Értelmetlen az egész. Talán a srác aki meghalt elvégezte volna az egyetemet. Talán ledoktorált volna. Talán kutató lett volna belőle. Talán feltalált volna valamit, ami az emberiség javát szolgálta volna. Talán éppen egy mellékhatások nélküli antidepresszánst, vagy valami hasonló izét. Nagyon sajnálom...

Az valami igazán pángalaktikus érzés, mikor ráköszönsz msn-en egy régi külföldi beszélgetőpartneredre, akivel még az online Diablo sodort partra az internet mocsaras lápvidékéről, és ennyit kapsz válaszul:

יום נעים

מדבר עברית

אני לא מבין אנגלית

Aztán mikor feladod, hogy ott valahol a távolban lesz valaki is, aki megérti az angolt, csak előveszed a google translatort, majd kideríted, hogy akivel ippeg beszédbe elegyedtél, az óhajtott beszélgető partnered édesapja, egy kukkot sem tud angolul, de kedélyesen lehet vele héberül társalogni, és szívesen ad át üzenetet.

Modern világ, beh csodás!

Először is, vigyázzunk a Földre ofkorz.

Bear Grylls a pókkal, Mike Rowe a patkánnyal priceless, Adam és Jamie, Stephen Hawkins a beszédszintetizátorral (Boom De Ya Da) :D. 

De 00:38-nál a vigorogva, ütemre rakétavetős* faszi az überalles :D

Imádom ezt a videót, és az is kiderült, hogy a Discovery Chanelnek (vagy a PR osztálynak) van humorérzéke :D

* (Vigyázzunk a Földre ofkorz.)

A csodálatos reggeleim elmaradhatatlan kellékei a kis apró meglepetések, melyeket éjszaka a helyi delíriumos törzsgárda/idióta kisgyerek/gonosz lusta cigányasszony hagy nekem a munkahelyem előtti járda közepén, minden reggelre virradóra. Volt már itt három fél kirágott narancs, fél pár cipő, középre felállítgatott sörösdoboz kompozíció, pár napja meg egy közepes adag szar (ezen el is merengtünk egy kicsit, hogy vajon emberszar volt-e, mert állagra-színre egy egészséges sörözés utáni laza mogyoró-bézs színű széklet volt, viszont nem volt mellette papír, ami persze nem zár ki semmit), aztán tegnap volt szar papírral (az igényeket kielégítendő), és ma reggel 3,5 óra alvás után egy tökéletes, hatalmas és részletes zöldbabos-répás hányás köszöntött a sarkon. Középen volt a tömény hányásos fázis (ez a falra is felfutott kissé), azt övezte körül a gyomorsavas sáv, azon túl pedig a gyomorsavas fázis fröccsenése, amiből, és a hányás meglepően nagy kiterjedéséből megállapítottam - CSI Budapest, 9. ker. - hogy nem szeretünk hajladozni, mikor hánynunk kell.

Most erről eszembejutott az ürítéssel kapcsolatos eddigi legbizarrabb élményem (már biztos mindenki ismeri), mikor a cigányasszony felhúzott szoknyával állva szart Pécsen a Széchenyi téren a füvön, híg volt persze, könnyen kijött, a gravitáció is hívta magához a cuccot, majd mikor befejezte, szoknya le, és leült egy padra, mintha legalábbis csak a madárcsicsergés miatt jött volna le gangelni. Sokkot kaptam, de azóta nem akadok fent semmin.

Az úgy van, hogy van a Clostridium botulinum nevű baktérium. Ez a kis mütyűr okozza a botulizmus (kolbászmérgezés, botulus=kolbász) nevű betegséget, mely nem fordul elő sűrűn, de ha észlelnéd a tüneteket, inkább ne fizess be nyaralásra.

Az egész úgy zajlik, hogy a C. botulinum belekerül pl. a husiba. A husiból Laci bácsi kolbászt készít, amit - mivel Laci bácsi profitorientált, vagy egyszerűen csak nem ért hozzá - nem megfelelően tartósít. A kis dögök a kolbászban elkezdenek éldegélni, kajálni, szaporodni és toxint kakilni. Majd egy pityókás-kómás reggelen bekebelezed kolbászt, amivel együtt a mikróbák is bekerülnek a szervezetedbe, kakival együtt, mivel senki sem tanította meg őket takarítani. Először csak azt érzed, hogy szar a kedved, fájnak az izmaid, levert vagy, és a hasad sem jó. Aztán nem látsz rendesen, és beszélni is alig tudsz. Majd a következőkben vagy székrekedésed lesz, vagy hasmenésed - ez attól függ, hogy a gondviselés éppen milyen hangulatban van -, végül, mivel a toxin bénulást okoz, leáll a légzésed és a szívizmod. A kajálástól számítva eddig eltelhet 6 óra, de akár 10 nap is.

Ezt a toxint botulotoxinnak, rövidebb nevén botoxnak hívják. Vannak leányok és úrinők, akik felhasználva eme csodálatos bénító hatást, az arcukba fecskendeztetik a bakikakit, amitől szépek lesznek,

kívánatosak,

és hamvasak, mint a királylányok. 

  Charlie angyalai

A narrátor megjegyzése#1: Valamiért megdugni is könnyebb őket a beavatkozás után.

A narrátor megjegyzése#2: A Föld, mint zöldülő slejmot, hörögve köpi majd ki az embereket beteg testéből, és ha ez meglesz, megkönnyebülten sóhajthat fel.

Én nem tudom, de tegnap óta röhögök ezen a képen:

Hőőő?

Úgy kell csinálni, hogy tekintsd meg, majd bámuld úgy 5 másodpercig. Bámulatos a hasonlóság :D Mondjuk mindig is szerettem ezt az oldalt :D

És hogy tanulság is legyen, erős a gyanúm, hogy a metamfetamin bárkiből képes Gollumot csinálni, és ahogy látjátok, nem is kell neki ehhez túl sok idő. Tény, hogy ez a drog leginkább amerikai hagyomány, de légyszi, magyar lányok és srácok, vagy bárki: ne próbáljátok ki, különben ilyenek lesztek ti is, mint Gollum, és még az arcotok is kisebesedik.

Rég nem voltam itt, de szerencsére ez nem változtatja meg a Földgolyó mozgását. 

Itt a helyzet változatlan, talán csak annyi, hogy reggelente nem úgy kelek fel, hogy szuper, már megint munkanap van. Sokat megtapasztal az ember a munkahelyén, többek között azt is, hogy a bőgős hisztihez a nőknek esetenként még premenstruációs tünetekre sincs szüksége. Nem rólam van szó, nyugi. Én a hisztit szeretem házon belül intézni. Ez érthető is egyébként, mert ha mélyebben nézünk a dolgokba, én tulajdonképpen nem is vagyok igazi nő, ezt mindig is sejtettem, de valamelyik nap jöttem csak rá konkrétan (itt egy másodperc alatt meg is tudnék hasonlani adottságaimat tekintve, de a transzszexuálisnak is van kukija, lelkileg mégsem férfi), hiszen nem járok szoknyában (egyébként van vagy 6-7 db, és ezen szeretnék változtatni), nem festem magam minden nap, nem veszek nőimagazint, nem eszem biocuccot, nem edzőteremben sportolok, nem hisztizek mások előtt, csak szökőévben, de akkor is csak Dévnek, magas a fájdalomküszöböm, tudom használni a térképet, nem szeretek csacsogni, csak havi egyszer, logikusan viselkedem, van saját csavarhúzó és fogókészletem és 96%-os lett az igen térlátás-igényes géprajz zéhám.

A világ logikátlansága pedig ma tetőzött, és hosszas vívódás után úgy döntöttem, hagyom magam leigázni, legyen, ahogy lennie kell. Talán túl nagyképű vagyok ahhoz, hogy meglássam a számomra teljesen logikátlan lépések közti összefüggéseket. Ezért úgy határoztam, hogy visszavonulót fújok a témában, magamba szállok, meditálok, és megnyitom elmém a logikátlanok bűvös oltárán. Nem akarok nagyképű lenni, ha ez az oka az értetlenségemnek, és kicsiny revolúsönömnek, akkor berekesztem itt, és most. Nem akarok mindig azzal jönni, hogy ...ennek nem nagyon van értelme... ez így nem logikus.... nem hatékony...lehet, hogy így gyorsabban menne.... javaslom, hogy..., mégha bólogattak is rá, és igazat is adtak nekem teljes mértékben, egy kivétellel mindenkinek nehezére esett akceptálni az újat, belefáradtam, nem, nem-nem. Tarts szépségtanácsadást egy orknak, majd meglátod angyalom.

Ami még történt: megint voltam fogorvosnál, mert fájt, ha ráharaptam, meg amúgyis eljött az ideje, biztos voltam benne, hogy ki fogják idegelni, mint a szél, erre a néni azt mondja, hogy tökéletes a szájhigiéniám, hogy nem lyukas a fogam, nem tud vele mit kezdeni, de be van gyulladva az ínyem, ami valszeg átterjedt a fogágyra, ezért fájhat a fogam. Kérdeztem, hogy akkor én most mit tegyek? Kaptam fogköztisztító kefét, meg öblögető löttyöt, aminek valami fergeteges utóíze van (3 napos állott sülthagyma aroma), de legalább használ. Aztán gondoltam nézzünk szembe a feszengős tényekkel ha már ott ülök félig elzsibbadt szájjal (a vizsgálathoz kellett az érzéstelenítő, igen tudom, hogy azt mondtam, hogy magas a fájdalom küszöböm, de egy, a fogorvosi rendelő kurvára más pálya, kettő, a hideg-meleg érzékenység elég szar érzés, főleg ha jeges levegővel fújják pont ott), hát megkérdeztem, hogy mi a helyzet a bölcsességfogakkal, mert abban ugye biztos voltam, hogy azok is repülnek hamarosan, mert ugye lyukas volt mind a kettő alsó a múltkor, erre a néni, mint egy tűzről pattant menyecske, ezt mondta: - Én ezt most itt betömöm! ennek nagyon örültem, látszólag a néni is, hogy mégis csinálhat valamit, amit szeret csinálni. Ma is megyek, izgi mi? A kedvencem a szuri előtt ínyre kent epres fájdalomcsillapító gyerekeknek. Nálam sosem felejti el használni, nem tudom miért.

Persze, én is hallottam az "új" influenzáról, és a magam részéről a pozitív hozzáállás mellett döntöttem, minden fronton: nem érdekel a pánikkeltés. Ha lesz oldóanyag oltóanyag, nem fogom magam beoltatni, eddig sem oltott be senki influenza ellen, és sosem kaptam el, nem játszom az ördöggel, ha meg elkapom, és emiatt magához szólít a fekete szörnyeteg, ám legyen, legalább nem fázom többet sohasem. Alkoholos kézfertőtlenítő eddig is volt a táskámban, nedves törlőkendő eddig is volt a táskámban, a billentyűzetet és az egeret eddig is hetente fertőtlenítettem, arcmaszkom már van, randa de hasznos egy Budapesten biciklizőnek, és ha megérkeztem valahova, eddig is mindig kezet mostam (ez egyébként egy jó pont a Bkv-nak, mert erre a különösen hasznos szokásra ő szoktatott rá). Az meg, hogy Mexikóban 20-an meghaltak az új influenzában, számomra nem mond, és nem is jelent semmit (a régiekben vajon hányan haltak meg évente, há?). A gyógyszergyárak már rendelkeznek az oltóanyag receptjével, roppant érdekes, hogy ilyen gyorsan sikerült összehozni, érdekes, de inkább gyanús. Véleményem szerint valami nem jól sülhetett el, mert vészesen lelassult, csaknem megállt az új influenza okozta halálozás. Kíváncsian várom, hogy az oltóanyag megjelenése után vajon hányan halnak majd meg? És vajon mikor üti fel a fejét a kór kis hazánkban? Nem tudom, de ha megérkezik, lehet, hogy meghívom egy teára.